Üdvözlök mindenkit!
Következő írásom a privát baleset biztosítás mellett szándékozik érveket felsorakoztatni.
Nézzük meg, hogyan is definiálja a törvényhozó a balesetet?:
„Egy olyan váratlanul bekövetkező külső hatás, amely hirtelen lép fel és egészségkárosodással jár.”
Egy munkahelyi baleset pedig ugyanez, azzal a kikötéssel, hogy közvetlen összefüggésbe hozható a munkavégzéssel helyi, időbeli és ok-okozati vonatkozásban.
Ide tartozik még az otthonról közvetlenül munkába menet, illetve onnan közvetlenül haza jövetel közben elszenvedett baleset (pl.: közúti). Útba ejthető iskola, óvoda, de bármely egyéb kitérő már nem számít bele. (Például, ha beugrunk a boltba, még ha az a közvetlen szomszédunkban van is)
Felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet a Home Office-al? Jelenlegi szabályozás szerint, biztosítva vagyunk az íróasztal és a mellékhelyiség között. Nem vicc, tényleg…bár, állítólag már dolgoznak egy életképes verzión. Szóval ha jelenleg otthon dolgozol, és Lego-csapdára lépsz ágyékod gyümölcsének köszönhetően, hát bocs, az nem munkabaleset…
Miért fontos elkülönítenünk a munkahelyi és a szabadidős baleseteket?
Természetesen egzisztenciális okokból, az esetleges hosszú távú következmények anyagi vonzatai miatt.
„De hát, én fizetem a Sozialversicherungot…!?”
Persze, ellátnak minket a kórházban mindkét esetben, viszont szabadidőnkben történt baleseteknél nem számíthatunk állami kártérítésre, így annak hosszútávú anyagi vonzatait magunknak kell viselnünk. Bizonyos esetekben még a mentés költségeit is. (A helikopteres mentés költségei bizonyos esetekben)
Ezek pedig sajnos elvihetik a megtakarításainkat.
Íme egy valós példa a praxisból:
Emberünk kőművesként dolgozott. Elvállalt feketén is bizonyos munkákat. Egy nap amikor éppen fusizott, leesett az állványzatról és súlyosan megsérült, deréktól lefelé lebénult. Mivel ez nem bejelentett munka volt, így nem is számít munkahelyi balesetnek. Ez azt jelenti, hogy semmilyen kártérítésre nem is számíthatott. Nyilvánvalóan az eddig gyakorolt szakmáját sem tudja már ellátni. Jó esetben, ha rendelkezünk megfelelő számú biztosítási hónappal, folyamodhatunk rokkantsági nyugdíjért a Pensionsversicherungsanstalt-hoz, de azt nyilván mindenki sejti, hogy ez meg sem fogja közelíteni egy jó szakember fizetését.
Ez a szegény ember kénytelen volt felnőtt fejjel visszaköltözni édesanyjához és egész életét új alapokra fektetni.
Viszontagságai ellenére bizonyára könnyebb lett volna számára, ha kap egy biztosítótól többszázezer eurót. Esetleg fenn tudta volna tartani a házát, könnyedén kifizethetett volna egy felnőttképzést, ami újra egy jól fizető szakmát ad neki.
A legtöbb ember, amikor meghallja azt a kifejezést, hogy privát baleset biztosítás, rögtön arra gondol, hogy majd kapok pár száz eurót, ha eltöröm a karom. Igazából inkább kell hasonló esetekre gondolnunk, mint az előbb leírt, hogy legyen egy B-terv, ha beütne életünkben egy Worst-Case.
Ha egy munkahelyen dolgozni kezdünk, az első percétől rendelkezünk baleset biztosítással, amelynek járulékát a munkáltató fizeti, erre a törvény kötelezi. Ilyenkor „élvezzük” a szociális védőháló nyújtotta biztonságot is.
Ugyanígy a vállalkozók, gazdák kötelesek maguk után fizetni ezt a járulékot.
Nézzük most meg, mely állami biztosító társaságok léteznek:
-AUVA (Allgemeine Unvallversicherung): Arbeiter, Angestellter, Schüler, Studenten, Zivildiener, Freiwillige Organisationen (Rotes Kreuz, Feuerwehr)
-SVS (Sozialversicherungsanstalt der Selbständigen): Vállalkozók, Freiberufler, Gazdák
-BVAEB (Versicherungsanstalt der öffentlich Bediensteter, Eisenbahnen und Bergbau): Állami alkalmazottak, politikusok, vasúttársaságok, bányatársaságok)
Vannak viszont társadalmi rétegek, akik NEM rendelkeznek állami baleset biztosítással:
Kisgyermekek az óvoda középső csoportjáig, az utolsó évben már igen.
Munkanélküliek, kivéve úton az AMS-hez/től, AMS képzésen stb.
Háziasszonyok (Háztartásbeliek), mert bár ők is dolgoznak, nincs munkaadójuk.
Nyugdíjasok.
Fenti csoportoknak kifejezetten fontos, hogy rendelkezzenek PRIVÁT baleset biztosítással.
Nézzük meg végül, hogy mely esetekben számíthatunk az állami baleset biztosításból szolgáltatásra:
– Kizárólag munkabalesetből, hívatási ártalomból kifolyólag.
Rokkantsági nyugdíj: 20% MdE (Minderung der Erwerbsfähigkeit – Csökkent keresőképesség) felett, tanulóknál ez a határ 50%.
100%-os rokkantság esetén ez az összeg (Vollrente) a bruttó jövedelem 2/3-a, szintén bruttóban értendő. Ha valaki például 25%-ban keresőképtelen, akkor a Vollrente 25%-ra jogosult. (Teilrente)
Übergangsrente (átmeneti segély): az esetben adható, ha egy elhatalmasodó hívatási ártalom ezáltal megakadályozható. Ilyenkor az illető munkahelyváltásával/átiskolázásával felmerülő költségek áthidalhatók.
Versehrtengeld: Egyszeri támogatás diákok részére, ha 3 hónapon át 20%-os rokkantság állt fenn.
Pflegegeld (ápolási segély): jogosultak azok, akik Vollrente-t kapnak, valamint a balesetet követően hat hónapon túl havi 50 órát meghaladó ápolásra szorulnak.
Integritätsabgeltung (egyfajta kárpótlás): amennyiben a munkabalesetet a munkavédelmi előírások szándékos semmibe vétele okozta (munkaadói oldalról) és ez maradandó testi vagy szellemi károsodást okozott a biztosítottnak, jogosult egy egyszeri kárpótlásra.
Özvegységi/Árvasági/Szülői/Testvéri nyugdíj: amennyiben az illető halálát munkahelyi baleset vagy hívatási ártalom okozta, úgy jár a tőle függő hozzátartozónak a járulékalap (Bruttó kereset) 20%-a mint nyugdíj.
Egyszeri özvegységi segély: A Járulékalap 40%-a kerül egyszeri kifizetésre, ez viszont az előzőektől eltérően csak abban az esetben, ha a biztosított halálát NEM munkabaleset okozta.
Temetési hozzájárulás: A járulékalap egy tizenötöde.
Mindemellett számos szakmai és szociális rehabilitációs támogatás vehető igénybe mind anyagi mind pedig képzési, tanácsadási formában. Hisz gondoljunk csak bele mindazon megváltozott életkörülménybe, amely egy esetleges rokkantsággal jár.
Statisztikák szerint évente 800.000 baleset történik Ausztriában, ezeknek 75%-a a szabadidőben, ahol az állami biztosítás védelmét nem élvezhetjük. Pontosabb lebontásban a következőképp néz ki:
Esések: 348.200
Kert és hobbi: 93.400
Közlekedési: 59.200
Főzés-takarítás: 37.500
Télisport: 56.900
Labdajátékok: 52.800
Kerékpár és lovaglás: 33.600
Túrázás: 17.700
A fenti számok és kritériumok tükrében érdemes elgondolkoznunk egy privát baleset biztosítás megkötésén, melyet a legtöbb társaságnál már havi 15 Euróból megtehetünk, de 30-40 Euróból az egész család védelmet élvez.
Köszönöm a cikk elolvasását, kéz és lábtörést!